Ma 50 napos a Modern Újlipótváros Facebook oldal. 217-en kedvelik, naponta 2-3-mal szaporodik a kedvelők száma, ha népszerű történetet vagy képet teszek fel, akkor akár 10-15-tel is. Pénteken Takács Marika szilveszteri képével köszöntöttem a 199. és 200. kedvelőt, s ez a gesztus szerdáig 18 újabb követőt hozott. Más oldalak ilyen létszámhatárvonal átlépéskor ajándékot ígérnek a megosztásért. Ezt én sosem szerettem, mert ellenőrizhetetlen a dolog, és mindig csalódást okoz a többségnek. A megemelt pezsgős pohár gesztusa most pont elég volt. Meglepő, de jó.
Egyre erősebb bennem az a benyomás, hogy mindez azért van, mert az emberek szeretik az udvarias gesztusokat. Szeretik azt is, ha olyan emlékeket szólítunk meg bennük, amit meg is oszthatnak másokkal. Tegnap hosszas társalgás indult el egy látogató által feltöltött kép kapcsán, hogy abban a házban vajon kihez is ment anno buliba, és hogy találkozhatott-e a kép feltöltője és a hozzászóló? S mindez azért, mert előző nap, az első bejövő privát képet megosztottam és megköszöntem, finoman nógatva a többieket is. Másnap ott volt több kép is, és egy blog linkje, na meg a beszélgetés...